Hogyan viszonyuljunk egy viccpárthoz?

A DÖK elnökének megválasztását kampányesemények előzték meg az iskolában, amelyeknek egyik kitüntetett alkalma volt a DÖK-elnökjelölti vita. A vita moderálásában, közvetítésében aktívan közreműködött a Piarinsta, ezért az iskola szélesebb nyilvánossága is értesülhetett az eseményről. A tudósításukhoz kapcsolódó következő írásomban az elnökjelölti vita egy számomra figyelemre méltó kérdéséhez fűzök néhány szempontot.  

Pillanatkép a DÖK által szervezett PAPI bálról

A választási kampányban találkozhattunk a LEM Párt plakátjaival, amely ígéretei alapján viccpártként határozta meg önmagát, hasonlóan mint az izlandi Legjobb Párt, a kanadai Rinocérosz Párt, a lengyel Sörimádók Pártja vagy a Magyar Kétfarkú Kutyapárt. „A viccpártok a nagy pártok választási kampányát parodizálják az ígérgetési verseny visszájára fordításával („nem ígérek semmit”, ingyen sör, rinocérosz minden kanadai polgárnak stb). Mint eredendően protest pártok, tükröt tartanak a professzionális, „komoly” pártok és politikusok elé, és felhívják a figyelmet arra, hogy a politikai elitek intézkedései, programjai irreálisak, megvalósíthatatlanok, vagy éppenséggel súlyos társadalmi kockázattal járnak” - írja róluk Paár Ádám cikkében. 

A viccpártok tehát alapvetően elitellenesek, ellenzékiek, és gyakran valamilyen társadalmi visszásságra hívják fel a figyelmet. „A viccpártokra alighanem az jelenti a legnagyobb veszélyt, ha a hatalom birtokosává válnak, és kénytelenek osztozni a felelősségben. A rendszer fogaskerekévé válni politikailag kockázatos, mert egy párt nem őrizheti meg az ártatlanságát, ha közpénzekről kell döntenie, és az egyeztetnie kell az állampolgárokat érintő ügyekről az ellenzékével. A viccpártok esetében pedig különösen igaz, hogy beemelésük a hatalomba válságba sodorja őket, hiszen kénytelenek „komolyan” politizálni, ami viszont a humoros jelleg megfakulásával, és az irántuk megnyilvánuló érdeklődés csökkenésével jár” - olvashatjuk még Paár tanulmányában.

A DÖK-elnökjelöltek 2024. évi vitája

Milyen elit vagy hatalom elleni lázadásként értelmezhető a LEM Párt programja? Milyen visszás társadalmi jelenségnek tartottak tükröt a LEM Párt képviselői soraikban az éppen aktuális DÖK-elnökkel? Hogyan vehető komolyan az éppen regnáló DÖK-elnök közösségépítő és programszervező szándéka, miközben viccpártokra jellemző gesztusokkal kampányol?

A DÖK elnökjelölti vitát figyelve – bár tagadhatatlanul voltak szórakoztató elemei a LEM Párt lehetetlen ígéreteket soroló kampányának – nehezen lehetett „politikailag” értelmezni az éppen hatalmon lévő DÖK elnök viccpártokat idéző megnyilvánulásait. Ő most az iskolai diákközösség bizalmát élvező felelős vezető vagy szórakoztató troll?

A politika iránt érdeklődő, a belpolitika aktuális történéseit követő, esetleg közéleti szerepvállalásra törekvő diákoknak érdemes a politikai események, történések mélyebb kontextusát is vizsgálniuk,  mert egy-egy látványos vagy vicces, a média érdeklődését kiváltó politikai gesztus más környezetben, más szereplőkkel nem biztos, hogy ugyanúgy értelmezhető.

Az új elnök megválasztása után

Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az iskolai diákönkormányzati kampányban ne lehetne helye viccpártokra jellemző megoldásoknak. Hiszen bőven lehetne kritikával illetni a DÖK szűkös mozgásterét az iskolában vagy akár a rendelkezésére álló csekély erőforrásokat.

Horváth Bálint, médiatanár