Erasmus+

[HU: Magyar nyelvű beszámoló legörgetésre, a II-es ponttól, az angol nyelvű szöveg alatt. Az aktuális pályázati kiírások itt érhetők el. A 2026-os Erasmus-napi felhívásunk és meghívónk itt érhető el, a hivatalos hirdetmény itt van, a részletes program itt található. ]

The Piarist High School of Budapest is an Erasmus+ accredited institut run by the Hungarian Province of the Piarist Monk Orden in the heart of Budapest. We are constantly working on building our international network with other European schools (OID: E10270257). For questions on international issues, please contact our Erasmus+ Team by email:  erasmus@budapest.piarista.hu

I. Projects and frameworks 2022/2027

Our accreditation provides funding for the rebuilding of the school's international relations and mobilities between 2022 and 2027. In accreditation period the school will focus on enhancing the knowledge of teachers and pupils (learning about foreign cultures, exploring the workings of foreign schools, the history catholic schools in Middle and Western Europe), developing their skills (strengthening their linguistic and digital competences, seeking situations requiring independence and resilience) and shaping a European attitude open to self-education and tolerance, along the following lines:

2. Átfogó fejlesztés a fenntarthatóság, környezettudatosság, teremtésvédelem területén.

Alapvetések: A fenntarthatóság, környezettudatosság, teremtésvédelem témája nem kap önálló tantárgyi órakeretet, így sajnos nem kap megfelelő hangsúlyt ez a terület. Iskolánk Budapest belvárosában található, épített környezet veszi körül, kerttel nem rendelkezik, sok helyiségét nappal is folyamatosan mesterséges fénnyel kell megvilágítanunk. Fontos iskolai célunk, hogy előrelépjünk a fenntartható életmódra nevelés területén. A belvárosi környezet és az iskolaépület adottságai miatt nem magától értetődő, hogy mit érdemes tennünk, ezért szívesen tanulnánk hasonló helyzetben lévő európai iskoláktól. Az iskolai fejlesztés a fenntarthatóság iránt elkötelezett diákok és tanárkollégák aktív bevonódására és tanulására épít.

5 év alatt a hat évfolyamos iskolai képzésre fejlesztési stratégiát tervezünk alkotni. A ciklus során szeretnénk tanárkollégákat és diákokat is szakmai látogatásra küldeni fenntarthatósági projekteket eredményesen megvalósító partneriskolákba. A ciklus első két éve főként a tapasztalatszerzésé, a harmadik-ötödik évben az iskolai fenntarthatósági stratégia kidolgozása zajlik, a diákok életkorához igazodó tevékenységekkel, a teljes intézményt megmozgató akciókkal.

Eredmények: A németországi, franciaországi, spanyolországi, olaszországi és spanyolországi partneriskolákban történt tapasztalatszerzések azt mutatják, hogy bár mindegyik intézmény kiemelt hangsúlyt szeretne fektetni a teremtésvédelem kereszttantervi témájára, küzdelmes a környezetvédelmi attitűdformálás beépítése a pedagógiai munkába. Ahogy a következő cikk is mutatja, az első években már tapasztaltunk jó gyakorlatokat a francia iskola működésében, amit vizuális formában igyekeztünk közelebb vinni a tanulókhoz, illetve disszeminációs előadások keretében került elő. A környezetvédelmi munkacsoport tagjainak tapasztalatai a műhelymunkákon előkerültek. Ezekben kikristályosodott, hogy nem kell félnünk a tantárgyi munka rovására is erősítenünk a teremtésvédelmi témanap megrendezésének hangsúlyát, így egyre nagyobb erőforrás-bevonással, íme az eredmény.

A tanulók a legtöbbet az olaszországi és a spanyolországi mobilitások alkalmával tanultak a témában. Szicíliában megmászták az Etnát és közös műhelymunkán vettek részt a portugál és olasz tanulókkal. Sevillában eveztek a Quadalquivir-en, Portugáliában tengerparti szemétszedésen vettek részt, majd azt reflexió alá vonták, 2025 októberében pedig a víz problémája és a vízenergia kérdése volt az olaszországi kiutazás fó témáterülete. A munkacsoport vezetői, Dr. Mjazovszky Ákos és Szőke Máté tanár urak Németoszágban és Dániában igyekeztek hasznos gyakorlatokat ellesni a témában. A spanyol cserediákjaink magyarországi látogatásai idején ellátogattunk a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetbe, ahol a tó élővilágára leselkedő veszélyekről és az invazív halfajtákról tanultunk angol nyelven. 

A fentre beszúrt linkből talán kiderül: témanapjaink az utóbbi időben egyre nagyobb tanári erőforrást mozgatnak meg és egyre több diák részvételét tudják megoldani. Szőke tanár úr munkája révén már jótékony céllal gyűjtjük a MOHU-s palackokat célzottan az iskolában, ez a diákok számára is ismeretes. Számos kolléga iskolai munkájában megfigyelhető a papírhasználat csökkentése a vetítéssel szemben, és az újrahasználat kultúrája. A résztvevőkkel készített kérdőív eredményeiből kiderül, hogy a fenntartható attitűdben az Erasmus-résztvevők legnagyobb részét illetően érezhető fejlődés mutatható ki. Az iskolában BLS életmentő kurzus indult, melynek keretében több mint 200 diák sajátíthatta el az alapvető újraélesztési technikákat a 2025/2026-os tanévben, a 6 mentortanár közül pedig 5 korábbi Erasmus-résztvevő, a mentorként részt vevő diákok közül mindegyik vett részt Erasmus-mobilitásban. Szerveztünk továbbá tanári együttgondolkodást és több alkalommal növényhatározást és padfestést az iskolaudvaron. A Szülői Szervezet képviselői használt ünnepi ruházatok felhasználásával öltönybörzét szerveztek a tanévnyitó előtt. Egyre több tanuló érkezik biciklivel az iskolába, határozott energia- és víztakarékossági intézkedéseket foganatosítottunk az előző tanévekben. 

A mobilitások alkalmával a részt vevő tanulók saját korosztályuk igényeit és tapasztalatait összevetették a más iskolarendszerek résztvevőiével és a látottakkal és sokszor egészen sarkos következtetéseket vontak le a megismert iskolai légkörrel, annak fenntarthatóságával kapcsolatban. A következő tanév elején a vezetői csapat elé fogjuk tárni a kérdőívben összegyűjtött visszajelzéseket és meghívott Erasmus-résztvevőkkel fókuszcsoportos beszélgetést kezdeményezünk az iskolavezetés és a diákság között.

A hivatkozott kérdőív-eredményeken és a témanapok megfogható élményén túl, a BLS-képzés hosszú távú hozadékain és a komposzt-, illetve MOHU-palackgyűjtők kihelyezésén túl kiemelendő, hogy Erasmus-mobilitásaink egyre nagyobb része valósul meg fenntartható közlekedési eszközzel, idén egy 8+1 fős tanulócsoportunk vonattal utazott Budapestről Berlin érintésével Stockholmba. A kérdőívből is kiderül, hogy az önkéntesség kultúrája (ami az iskolai fenntarthatóság alapköve) sokat fejlődött a piarista nemzetközi világ feltérképezése és megismerése által, főleg a spanyolországi iskolák gyakorlatainak elsajátításával. Ezeknek az önkénteseknek a bevonása fontos pedagógiai hozzáadott értékkel bír az iskolában és nagy arányban az Erasmus-program egykori résztvevőit mozgatja. Az önkéntesség kultúrájának erőre kapását és diákjaink szociális projektjeit mutatja be az alábbi cikk és videó is, melyeket iskolánk médiaműhelyes diákjai készítettek.  

 3. Társadalmi felelősségvállalás, társadalmi érzékenyítés, önkéntesség

Alapvetések: A piarista iskola identitásának alapvető eleme a társadalom átalakítására való törekvés, egy igazságosabb társadalom létrehozásán munkálkodni. Fontos, hogy a diákjaink a képzési idő végére a társadalmi problémák iránt érzékeny, az elesettek, szegények, kirekesztettek nehézségein segíteni kész emberekké váljanak. A pályázati ciklus során szeretnénk a diákjainkat és a tanárainkat megismertetni olyan külföldi jó gyakorlatokkal, módszertanokkal, amelyek fejleszthetik a jelenlegi tevékenységeinket, amelyek jó része most a közösségi szolgálat keretében valósul meg. Szeretnék tanulni az önkéntesség kultúrájának alakításáról olyan intézményektől, amelyek előttünk járnak abban, hogy miként lehet a rászorulókat, szegényeket, fogyatékossággal élőket hatékonyan és rendszerszerűen segíteni az iskolában és a környezetünkben.

A ciklus első évében az iskola társadalmi felelősségvállalásával foglalkozó munkacsoportjának felállítása, tevékenységének megszervezése és a lehetséges partnerek keresése zajlik: hol tehetünk szert ezen a területen értékes tapasztalatokra. Törekszünk támaszkodni a piarista iskolák épülő nemzetközi hálózatára, mert közülük soknak van kidolgozott társadalmi érzékenyítésről szóló programja. A ciklus végére átgondolt tervet dolgozunk ki a tapasztalatok beépítésével.

A társadalmi felelősségvállalással foglalkozó és az iskola szociális tevékenységét irányító TESZI-csoport a programjainak tanulási eredményét (ismeret, képesség, attitűd) a bevont diákok számából, visszajelzéseik eredményeiből, az iskola érzékenyítő programjainak, akcióinak számából és sikeréből állapítja meg. Külsős kapcsolataink száma folyamatosan bővül, így egy átfogó stratégiát dolgoztunk ki (lásd.: Pedagógiai Program) a diákok 10. osztályban esedékes közösségi szolgálatára és a korábbi érzékenyítésre és készek vagyunk nemzetközi színtéren is tapasztalatot cserélni erről. A koordinátorok, a résztvevők és a külsős szervezetek is visszajelzést adnak a projektről.

Eredmények: Változásként érzékeljük, hogy a Tevékeny Szeretet Iskolája programban részt vevő, közösségi szolgálatot és elesettek segítését vállaló diákok munkáját szervező tanárok nem vettek részt tevékenyen az Erasmus-programban, annak hozadékaiból eddig nem részesültek. Az önkéntesség kultúrájának átfogó célja viszont meglepően sokat profitált főleg a spanyol iskolákat megismerő diákok aktivitását tekintve. Az Erasmus-programban való részvételünk kezdete óta kettő sikeres szociális projektet is indítottak tanulócsoportjaink a Piarista Rend Trastevere-program nevű szociális felhívásának keretében. 2022-ben a ukrán kisgyerekeket vittek el ingyen az állatkertbe (a résztvevők egyike Erasmus-résztvevő), 2024-ben pedig egy hajléktalan férfi megsegítésére szerveztek adománygyűjtést (a résztvevők egyike többszöri Erasmus-résztvevő). 

A szociális témanap szervezői gárdájának tagjai voltak az első tanárok, akik Erasmus szakmai látogatáson vettek részt 2022-ben. A témanap szervezésébe azóta is aktívan bevonják madridi, majd később sevillai mobilitásuk, illetve nyári írországi tanárképzéseinek környezetvédelmet célzó tapasztalatait: a társadalmi felelősségvállalás napja, egyben rendalapítónk, a spanyol partnerintézményeink patrónusának napja fontos lendületet kapott az által, hogy spanyol piarista iskolák munkáját ismerhettük meg. Beszámoló a legutóbbi szociális témanapról magyar nyelven itt található. 

Ahogy Deák Sebestyén tanuló is visszaemlékezik a sevillai piarista Colegio Calasancio Hispalense iskolában a tanulókat bevonták a nyelvi vagy tanulási nehézségekkel küzdő iskolatársak mentorálási programjába és az óvodai nevelési programba. Azt vesszük észre, hogy hazaérkezve ezek a tanulók különös aktivitást és lendületet mutatnak az ukránok, a gyengébbek, a rászorulók megsegítésében, valamint az önkéntesség kultúrájának erősítésében, témanapokon, mentorálási programokban való részvételben.

A témanapokon, az önkéntesség kultúrájának szembeötlő fejlődésén és a kérdőíves eredményekből kiolvasható, vélt attitűdváltozáson kívül fontos megjegyezni, hogy egy katolikus fiúiskolában, ahol a más korú, más társadalmi státuszú, más nemű és képességű tanulók kevéssé képezik aktív részét a tanulók iskolai hétköznapjainak, a szociális készségek és empátia-fejlesztés elengedhetetlenül fontos. A kultúrák közötti kommunikációban, a szociális, interperszonális képességek tekintetében és a lányok felé mutatott udvarias és természetes viselkedés tekintetében nagy fejlődést érzékelünk az Erasmus-programnak köszönhetően.

A résztvevők visszajelzett eredményeinek táblázatában látható, hogy az állításra, miszerint "Erősebben érzem, mióta hazajöttem, hogy az iskolának lehet szociális elkötelezettsége és tud segíteni a rászorulókon." 72-ből 71 tanuló teljesen vagy inkább egyetért a kérdésben. A tanári műhelymunkák, az azon tanúsított aktív részvétel és pezsgés, amik a mobilitásokat követték, szintén ezt igazolják vissza. 

4. Pályaorientáció, hivatáskultúra, életpálya-tervezés

Alapvetések: Komoly kihívás az iskolánk számára, hogy segítse a diákokat abban, hogy megtalálják a saját útjukat; a hivatásukat, és azt a, foglalkozást, amely az életük során meghatározó lesz. A munka és a foglalkozások világa az utóbbi időben dinamikusan változik, nehéz előre jelezni, hogy milyen foglalkozások lesznek keresettek akkor, amikor a mostani hetedikes diákjaink befejezik majd az egyetemet. Szeretnénk, ha iskolánk hatékony támogatást tudna adni ezen a területen, ezért a célunk a tanulóink életkorához illeszkedő, átgondolt pályaorientációs rendszer kidolgozása. A jelenleg működtetett és bevált gyakorlataink mellé (önismereti foglalkozás, munkamód-kérdőív, különböző foglalkozások, hivatások, szakmák képviselőinek meghívása) szeretnénk európai tapasztalatokat szerezni a területen.

A ciklus során a mobilitásokba bevont tanárkollégák tapasztalatokat szereznek a külföldi partneriskolák hasonló témájú rendszereiről, jó gyakorlatairól. Az utazó diákok terveink szerint európai iskolák pályaorientációs programjaiba kapcsolódnak. A fejlesztés első három évében tapasztalatok gyűjtése és külföldről hozott ötletek adaptálása zajlik. A negyedik-ötödik év feladata a pályaorientációs, hivatáskultúrával foglalkozó rendszerünk leírása és folyamatos működtetése.

Eredmények: A pályaorientáción dolgozó és a hivatáskultúrára nevelést segítő munkacsoport tagjai valóban voltak hasznos kiutazáson, azonban a tapasztalat azt mutatja, a Mediterráneum iskoláiba inkább a környezetvédelmi és szociális gondolkodás végett, míg a német és osztrák nyelvterületre inkább a pályaorientációs gyakorlatok megtanulása céljából érdemes utazni. Célunk az akkreditáció utolsó évébe, hogy ezeket a lendületes tanárkollégákat Hamburgba, Unterwaltersdorfba, Paderbornba közvetítsük ki, hogy az akkreditáció végére nagyobbat lépjük a célkitűzés elérése felé.

A pályaorientációs munkacsoport tagjai főleg szakmai látogatáson és diákok, diákcsoportok kísérésében vettek részt. A témában kiutazó tanároknak és diákoknak a felkészítő alkalmakon hangsúlyosan javasoltuk, hogy az óraszervezés, a tanulói igények és a diák autonómia, választási lehetőségek megfigyelésére különös hangsúlyt fektessenek.

A fent látható két kép egy, a diákoknak szervezett, önkéntes ún. Erasmus-délutánon készült, ahol a disszeminációs műhelymunkák során kiemelt hangsúlyt kapott a külföldi órarendek diákbarát kialakítása, a tanulói döntés érvényesítése a tanulás szervezésében. Emellett láttató erejűnek gondoljuk Bottka Benedek tanár úrnak (a pályaorientációs csapat tagjának) beszámolóit, aki az óraszervezés és a szaktárgyi didaktika kérdésköre felől közelít a tanulók választására és a hivatáskultúra tantárgyközi fejlesztésére. Az ő, és a további pályaorientációs munkatársak (Kutasi László (POR, SP tanuló kísérése, IT nyári szakmai képzés), Vaszkun-Vastag Réka (SP szakmai látogatás és tanuló kísérése), Dr. Sáfár Éva (GER, IT szakmai látogatások, nyári továbbképzések), Szőke Máté (GER, DAN, FR, SP, AUT) tapasztalatai, valamint a tanulók reflektív visszajelzései következtében valósulhattak meg novemberi pályaorientációs témanapjaink olyan magas minőségben, ahogy a lent bemutatott beszámolók mutatják.

A pályaorientációs napok eseményein és a kérdőíves felmérésünk eredményein kívül nyitottságot érzékelünk az utóbbi években a pályaorientációs munkacsoport részéről is annyiban, hogy szívesen hallgatják meg a tanulók visszajelzéseit és építik azokat be a munkájukba. Ugyanígy látványos hatásként érzékelhető, hogy az osztályfőnöki konferenciákon a hivatáskultúrát és pályaorientációt segítő didaktikai fogások átgondolása közben egyre gyakrabban hallani hasonló kezdetű mondatokat: "Amikor Németországban voltam...' 'Emlékszem, a spanyol iskolában...." "Az Erasmus-utamon azt tanultam...". A Kilátó Piarista Pályaorientációs Központtal együttműködve új tananyagok és pályaválasztást segítő tartalmak kialakításában és tesztelésében veszünk részt.

5. Demokráciára nevelés, diákönkormányzat fejlesztése

Alapvetések: Iskolánk fontos célkitűzése, hogy a diákjai aktív, a saját tanulásukért felelősséget vállaló emberekké váljanak. Szeretnénk, ha tevékeny tagjai lennének a közösségüknek. A demokráciára való nevelés nem kötődik egyetlen tantárgyhoz, hanem akkor lehet eredményes, ha áthatja az iskola működési kultúráját. Több lehetőséget szeretnénk adni a diáknak, hogy alakítsák saját tanulási útjukat, beleszólhassanak az őket érintő döntésekbe, és koruknak megfelelően gyakorolhassák a felelősségvállalást döntési helyzetekben. A pályázat segítségével a diákjaink és a diákönkormányzatot segítő tanárok tapasztalatot szerethetnek európai iskolák bevált gyakorlatairól, megismerhetik más intézmények demokratikus működési struktúráit. A diákok a hosszabb távú tanulási mobilitási tevékenység során tudnak valóságos képet alkotni egy intézmény demokratikus működési kultúrájáról.

A ciklus minden évében: tapasztalatokszerzés arról, hogy európai iskolák milyen módon hozzák diákjaikat döntési helyzetekbe, hogyan dolgoznak a felelősségvállaló, aktív, közösségét alakító ember nevelésén. A projektkidőszak minden évében szeretnénk diákokat küldeni külföldi iskolába, hogy tapasztalataikat megosztva alakíthassák az iskolát. A tanulmányutakkal párhuzamosan a ciklus 4-5. évében élő és aktív diákönkormányzatot szeretnénk az iskolában.

Eredmények: A kiutazások tekintetében örömteli, hogy terveinknek megfelelően felülreprezentáltak voltak a diákönkormányzati képviselők és a diákblog diáksajtósai. A következő évben a DÖK és a Piarinsta médiás csapat tanárait szeretnénk dedikált tématerületekre küldteni: Urbán Gergely DÖK-ös összekötő tanárt és Balogh Veronikánál, a diáksajtót vezető tanárkollégát, lehetőleg Németországba, Ausztriába.

Mindegyik diákelnök volt Erasmus-kiutazáson és mindegyik hazahozta a képviselőkkel egyetemben a tapasztalatait a DÖK-megbeszélésekre: Meskó Hunor, Kovács Keve, Szabó Lukács Iván és a jelenlegi elnök, Somogyi Botond is nem ritkán többszöri Erasmus-résztvevők. A multiplikátor hatás az ő tevékenységükön keresztül hatványozottan érzékelhető az iskolai DÖK-napok és a demokratikus kultúra alakításában. Mindegyik hazatérő tanár beszámolt nyugati iskolák közvetlenebb, demokratikus működéséért tett lépéseiről és az élményeik a Diákönkormányzat csapatához is eljutottak. Az összekötő tanárok és a médialabor csapatának diákjai (a kisebbektől persze eltekintve) kis kivétellel mind voltak Erasmus-kiutazáson, nem véletlen a diákblog lelkesedése és beszámolói a témában: https://budapest.piarista.hu/piarinsta (A fenti sorban érdemes a Piarinsta fülre kattintani.)

Ki szeretnénk emelni a szicíliai csoportos mobilitásokat, melyek során az aci bonaccorsi partneriskolánk minden évben helyi civil és társadalmi szervezeteket hívott meg, hogy műhelymunkákat tartsanak a magyar, olasz és portugál diákoknak. Az alulról építkezés (bottom-up) kultúráját és a szubszidiaritást így játékos formában sajátíthatták el a tanulóink Olaszországban. Említést érdemel a svédországi Ava gymnasium-mal szervezett mobilitásunk a világháború borzalmainak, közös (svéd-magyar) történelmi hőseink és közös európai traumáink, demokratikus felelősségünk témáiban. Nem tartjuk véletlennek, hogy pont ezek a kiutazók voltak a visszajelző kérdőív leglelkesebb beszámolói (nem csak demokratikus attitűdjüket illetően), illetve az elmúlt évek hagyományteremtő demokratikus tevékenységeiben aktív részt vállaltak: 1. Színvonalas, közvetített DÖK-elnökjelölti vitákat valósítunk meg már évek óta, 2. A Diákönkormányzattal való gyümölcsöző együttműködés egyre jobban beleépül az iskolavezetés munkájába, 3. A tanulókra bízott DÖK-napok színvonala és szervezési munkája évről évre javul, és évek óta stabil részei az Erasmus-beszámolók. 2026. október 13-15. között az Erasmus-napok rendezvénysorában helyet kapott iskolánkban a szakmai programok mellett egy tanulói egyeztetési alkalom is, majd a Diákok hangja flashmob a Diákönkormányzat szervezésében: 

A részvételiség és a diákképviselet kultúrája az utóbbi időben magától értetődő hangsúllyá vált az iskolában. A 2022-ben meghonosodott novemberi, közvetített diákelnökjelölti viták, a médiások szigorú, pártatlan közvetítési és moderálási szolgálata, a választás körüli izgalom és a diákokra bízott hatalom és felelősség kérdése egyre izgalmasabban fűszerezi meg az iskolai hétköznapokat és az Erasmus-mobilitásokban részt vevő tanulók határozottan motorjai ennek a változásnak. A médialabor egyre professzionálisabb jelenléttel tart ellent a túlhatalomnak, a gyerekek között (és a tanárok között is) vita és beszélgetések vannak az iskolában alapuló viccpártokról, a kampányról és a felelős döntésről. Az Erasmus-utakon részt vevő tanulók visszajelzéseinek vizualizációi a nevelőtestületi konferenciák vitaindító anyagait fogják képezni. 

6. Nemzetköziesítés, partnerkapcsolatok, új impulzusok a kollégáknak, európai iskolákban szerzett inspiráció

Alapvetések: Fontos célunk, hogy a tanáraink tapasztalatokat szerezzenek ezen a területen. Prioritás, hogy a nem nyelvtanár kollégáink angol nyelvtudása fejlődhessen, hogy képesek legyenek európai partnerekkel együttműködésre, a magyar és külföldi diákokkal együtt interdiszciplináris projektek tervezésére. A projekt számunkra jó lehetőség, hogy új lendületet adjon a fáradó tanárkollégáknak, ill. lehetőséhgez juttassa azokat a pályájuk elején lévő tanárokat, akik szívesen fejlesztenék innovatív ötleteikkel az iskolát.

A ciklus első évében igyekszünk megtalálni azokat külföldi partnereket (IFEL, Tempus Közalapítvány, piarista iskolák Európában), akik segítségével előreléphetünk a nemzetközi kapcsolatok építésében. A ciklus utolsó évére szeretnénk, ha a szakmai látogatások, képzések és nyelvi tapasztalatszerzés általánosak lennének külföldi intézmények és iskolánk között.

A tanulási eredmény alapú gondolkodásban kollégáink új ismereteit közös műhelymunkákban tárgyalnánk a többi kolléga jelenlétében. Képességeik mérhetőek a nemzetközi diákkapcsolatok szervezésében, az Erasmus-csapattal való együttműködésük sikerességében. A tanulási eredmény alapú szemlélet vakfoltja az attitűd-változás mérése: Tapasztalataink alapján reméljük, hogy a tanáraink a mobilitásuk, a workshopok, nemzetközi piarista konferenciák (melyeknek régóta rendszeres látogatói vagyunk) után önálló, kezdeményező módon segítik az iskola további fejlődését a nemzetközi kapcsolatok terén.

Eredmények: A piarista nemzetközi hálózatban lévő lehetőségeket lehetőségeinkhez mérten a legnagyobb mértékben igyekeztünk kihasználni. Minden projektidőszakban a tanulókra költhető pályázati összeg legmagasabb kihasználhatósága mellett próbáltunk lehetőséget biztosítani a tanárok nemzetközi tapasztalatszerzésének támogatására. A bevált partnerintézményeink már ismerős vendégként köszöntenek minket, a tapasztalatcserék kétirányúak, a nemzetköziség beépült az iskolai kultúrába. 2025-ben nemzetközi piarista konferenciának adott otthont a Budapesti Piarista Gimnázium (COEDUPIA), 2026-ban belsős Erasmus-napot szerveztünk a vendégtanulónkkkal és a kiutazó tanárokkal együtt, a következő tanévben koordinátori találkozót és magasabb szintű együttműködéseket megalapozó eseményeket tervezünk.

Tanulóink három nyelvterületen megvalósuló hosszú tanulói mobilitásra tudnak pályázni: 2022/2023-ban 1-1 tanulót küldtünk Franciaországba (Landerneau), Németországba (Königswinter) és Zaragozába. 2023/2024-ben szintén 1-1 tanuló utazhatott legalább 2 hónapra, azonban a spanyol helyszín Monforte de Lemos piarista iskolája lett. 2024/2025-ben már két tanuló ment Franciaországba és a spanyol mobilitást megnyerő diák Sevillába utazhatott. 2025/2026-ban két-két tanulót küldtünk Königswinterbe és Sevillába és egy tanuló érkezett Franciaországba nyelvet tanulni. A csoportos mobilitások tématerület köré szerveződnek, az Erasmus-céljainkhoz igazodóan írnak a pályázó diákok motivációs leveleket (a DÖK-ösök és a diáksajtó saját tématerületre pályázhatnak), így jutnak ki tanulmányi mobilitásra Galántára, Zaragózába, Aci Bonaccorsiba, Unterwaltersdorfba,  Bécsbe, Täby-ba, Paderbornba és menetrend szerint Sevillába. Tanárainknak szakmai látogatásokon és nyári továbbképzéseken vesznek rendre részt.

Stabil piarista és egyéb világi, európai koordinátori és partneriskolai hálózattal rendelkezünk, a disszeminációs tevékenységekről rendre hírt kapunk, a tapasztalat-átadás reflexiója a mobilitások részét képezi. A nemzetközi vendégtanulók már hétköznapi vendégek az iskolában, a szaktanárok gyakorlottan szabják tanóráikat és tanulói ciklusaikat a vendégtanulók fogadására, sok angol nyelvű projektfoglalkozás megjelent az iskola repertoárjában, felpezsdítő hatása van a folyamatos komfortzóna-elhagyásnak. A tanárok számolnak a szakmai látogatásokkal és a nyári továbbképzési lehetőségekkel, a tanultakról a tanévnyitó konferencián, az Erasmus-napokon és a tanóráik keretében is számot szoktak adni. A munkaközösség-vezetők, osztályfőnökök, igazgatók előszeretettel biztosítanak egy-egy blokkot az üléseken, találkozókon, órákon a hazahozott tudás disszeminálása céljából.

Minden kiutazásról legalább egy Instagram- és egy Facebook-bejegyzés készül hashtag-ekkel és szerkesztett képekkel ellátva, ezeket a partnerintézményieink rendre újraosztják. Az évzáró diáknapok és tanári konferenciák rendszeres részei a disszeminációs műhelymunkák, előadások, újabban az Erasmus-hétben is részt veszünk, jövőre az egész hetet az elsajátított európai ismereteknek, képességeknek, attitűdformáló tartalmaknak szenteljük. Ha megnézzük a résztvevői belső méréseink eredémnyeit, láthatjuk, hogy erős európai ismeretszerzési és Erasmus-részvételi hajlandóságot és nyitottságot tudtunk utólagosan kimérni a részt vevő tanulók körében.

7. Közös ismeretszerzés, képességfejlesztés, attitűdformálás

Alapvetések: A Piarista Gimnáziumban a közösségfejlesztésre és a közösségi programokra különösen nagy hangsúlyt fektetünk. Szeretnénk kereszttantervi célként iskolánk dolgozóit és diákjait tanulóközösségekbe, műhelytevékenységekbe szervezni. Erasmus+ projektjeinkben célul tűzzük ki, hogy a tehetséggondozás, tanulási képesség, tervezés, kooperativitás és sajátos nevelési igények terén közösségben fejlődni tudunk, diákjainkat pedig autonóm tanulásra és tanulócsoportok létrehozására tudjuk motiválni.

Az első évben tanári workshopokon ismertetjük meg a tanárainkat a tanulási eredmény alapú gondolkodással, a piarista világgal, a szakszervezeti mozgalommal és az Erasmus+ akkreditáció nyújtotta lehetőségekkel. Ezzel párhuzamosan és a későbbiekben kiéptünk 

- egy tanári közösségek közötti együttműködést, 
- egy piarista együttműködést akár külföldön is (az EPS keretében, lásd később),
- Erasmus+ együttműködést más iskolák kooperatív tanulást célzó közösségeivel.

A tanulási eredmény alapú gondolkodás alapján az ismereteket konferencia-statementekkel, a tanórai innováció megjelenésében tudjuk mérni. A képességek a tanári közösség közös munkájában jelennek meg, megfoghatóvá válnak. Különös adottsága a témának, hogy a tanárok kooperativitást és együttműködést célzó attitűdjeinek változásai látványossá válnak: a közösségekbe szerveződés, tapasztalatcsere és műhelymunkák minták a diák számára, így közvetetten a diákok önszerveződése is tanulási célként könyvelhető el a ciklus végén.

Eredemények: Mindegyik mobilitás magában hordozta az ismeretszerzés, a képességfejlesztés és az attitűdformálás hármasát, aminek sikerét az iskolai helyzetek, közösségszervezés és a kérdőíves felmérések lakmusz-papírján igyekszünk vizsgálni. A hetedik cél mindegyik mobilitás céljaként megjelenik, minden Erasmus-kiutazás alapja kell, hogy legyen, ezért a tanárok és a tanulók pályázati anyagait és disszeminációs előadásait a tudásszerzés, a képességfejlesztés és az attitűdformálás, a multiplikátor-hatás megvalósulása alapján értékeltük. Külön kiemelendő a márciusi, svédországi mobilitás, mely során a svéd és magyar történelmi hősökkel ismerkedtek a kiválasztott tanulók Budapesten és Stockholmban. A mobilitássorozat végén pedig kiállítást készítettek a tanultakról, azaz fizikai produktumot hoztak létre a tanultakról. Ez annyira megtetszett nekünk, hogy jövőre minél több mobilitáson szeretnénk papíralapú, megfogható, lefényképezhető eredményt hazahozni a kiutazásainkról - a multiplikátor hatást a vizuális és digitális térben hatványozottan erődíteni. A videós anyagaink az Erasmus-utakról ugyanezt a célt szolgálják: https://www.youtube.com/@PiaristaGimnaziumBp

Több nevelőtestületi konferencián blokkot szenteltünk a tanulási eredmény alapú gondolkodásról szóló kurzust elvégzők szavainak: ők Bottka Benedek, Pehartz Tamás, Szőke Máté tanár urak. A kiutazók számára világossá vált, hogy hármas egységben értékeljük a tanulási eredményeiket és figyelembe vesszük a mobilitás után elért multiplikátor hatást is. Az Erasmus-programra pályázók számára világos, hogy a pályázataik pontozása a motivációs levélben megfogalmazottak és a korábbi nemzetközi és disszeminációs teljesítményük értékelése alapján történik.

Fontos pedagógiai eredménynek könyveljük el, hogy az Erasmus-lehetőségek magas vonzereje elrettentő erőként hat az iskolai fegyelmezetlenséggel, a tanulmányi motiválatlansággal és a kiutazás közbeni érdektelenséggel szemben. Azt érezzük, hogy nem csak a pályázó vagy pályázni szándékozó tanulók, de az egész iskolaközösség szemében elismerést érdemlő eredmény egy európai programban való részvétel, egy osztályszinten bemutatott és disszeminált eredmény vagy az, amikor a tanárok előtt mesélhetnek tanárkollégák és diákok a külföldön szerzett tapasztalataikról. A tartományi országos és nemzetközi Erasmus-meetingeken felül akkreditációnk utolsó évében résztvevői és koordinátori konferencia megszervezését tűzzűk ki célul lehetőleg az Erasmus-napok idején. 

III. Hozzájárulásunk az Erasmus-akkreditáció alapelveihez

A szervezési támogatás felhasználásával módunkban állt rászoruló andalúz diákok számára keretet biztosítani arra, hogy (sokan közülük életükben először repülőn) Budapestre utazhassanak és - bár a partneriskolánk nem akkreditált - részt vegyenek Erasmus-programban. Zászlókat helyeztünk el a portán, így a nemzetköziség vizuálisan is megjelenik az épület bejáratánál. Logóink és vizuális berendezésünk hűen tükrözi a nemzetköziséget és a piarista identitásunkat. Egyáb népszerűsítő vizuális elemek beszerzését kezdtük meg, úgy mint zárható hirdetőtábla és projekteredmények bemutatását lehetővé tevő vitrinek. A külföldi piarista iskolai vezetők jelenléte a Budapesti Piarista Gimnáziumban folyamatos, a koordinátori együttműkdés rugalmas és szoros. Újabb és újabb lehetőségeken gondolkodunk a következő időszakra nézve és azt gondoljuk, hogy ez a legnagyobb pedagógiai és szervezetfejlesztési lehetőség, amit ez az iskola az utóbbi 80 évben kapott.

1. Befogadás

A résztvevők kiválasztásában alapelvként tartjuk számon, hogy minden tanuló egyenlő esélyekkel, csak a pályázati anyagának bemutatása és minősége alapján kerül értékelésre. Igyekszünk minél több tanulót részesíteni (legkésőbb a második pályázásának alkalmával) az Erasmus-lehetőségekben. Az elnyert ösztöndíjat a résztvevők, a tanulók és a tanulók gondviselőivel karöltve teljes transzparenciával kezeljük és juttatjuk el a résztvevőkhöz. A programba különösebb nehézséggel vagy kevesebb lehetőséggel rendelkező tanuló nemigen jelentkezik tőlünk, ezért igyekszünk diákcseréket megvalósítani és abban a szegényebb vidékekről érkező külföldi tanulók utazását a szervezési költségeink mértékéig támogatni. Nagy öröm, hogy az andalúz diákok között sokan vannak, akik ennek az ötletnek a révén juthattak el hozzánk külföldre. 

2. Környezeti fenntarthatóság és felelősségvállalás

Prioritást élveznek a vonatos és buszos utak, amiknek száma jelentősen növekedik az elmúlt években. Ausztriába, Németországba, Svédországba (sic!), Dániába (sic!) kivétel nélkül vonattal utaztunk, Galántára busz vitte a résztvevőket. Hangsúlyozzuk a tanárkollégák és a tanulók felé is a nyugati területeken választható húsmentes, növényi étkezés fontosságát, a budapesti programokon is igyekszünk a közös, tömegétkeztetés által társadalmilag átjárható helyzeteket teremteni a hozzánk látogatóknak és befogadóiknak.

3. Digitális oktatás

A tanulók a pályázatuk kedvező elbírálása után egy kiutazás előtt mentoring folyamatban vesznek részt, azaz az Erasmus-koordinátorral tervező megbeszéléseket kezdenek. A csoportos mobilitások tématerületein belül ezután a partnerintézmény képviselőjének koordinálásával el tudnak kezdeni biztonságosan ismerkedni online a külföldi tanulótársaikkal. Az előzetes tervek, tananyagok és a tanulási eredmények lehetséges listája utána számukra egy Padlet-felületen lesz elérhető, ami később a tanulási eredményeket rögzíti.

4. Hálózatosodás

Spanyol piarista partnerintézményeink egyike sem akkreditált, a spanyol koordinátor kollégák nagyban támaszkodnak a tapasztalatainkra és segítségünkre pályázatírás és szervezés tekintetében. A már megismert kollégák által Szőke Máté Erasmus-koordinátor részese több koordinátori (online) szervezői csoportnak, akikkel többek között a 2025-2026-os projektidőszakban megvalósuló "4 ország együttműködése európai témákban" [Torino IT.: vízgazdálkodás; Budapest HU.: klímakatasztrófa; Santo Tirso POR: béke és nemzetköziesítés, Schrobenhausen GER: nemi egyenlőség] megvalósult.

A kísérő tanárokon kívül 2026. májusában Sarah Kuder tanárnőt fogadtuk szakmai látogatás céljából a hamburgi Gretel-Bergmann-Schule-ból, valamint kósza spanyol nyelvű piarista diákcsapatokat. Szándékunkban áll budapesti koordinátori találkozók meghirdetése minden partnerünk felé.

Minden tanévben fogadunk vendégtanulót, a landerneau-i francia iskola az első két évben 2-2, idén már négy tanulót küldött az iskolánkba angolt és angol nyelven művészeteket és természettudományt tanulni 1,5-2 hónapra. Sevillából hosszú mobilitásra tavaly érkezett az első tanuló, szeptemberre már két hosszú mobilitásban részt vevő vendégtanulót fogadunk Andalúziából. A sevillai, az aci-bonaccorsi és a stockholmi csoportos mobilitás csereként valósul meg. Szőke Máté Erasmus-koordinátor a Tempus Közalapítvány konferenciáinak és éves eligazításainak rendszeres vendége.

IV. Összegzés

Összefoglalva a fenti hosszú, tételes eredménylistát szeretnénk hangsúlyozni, hogy az iskolai témanapjaink és az Erasmus-napok szervezésében megkerülhetetlen az Erasmus-program pedagógiai és szervezeti hozadéka. A DÖK-képviselők szinte mind Erasmus-résztvevők voltak, az ő munkájuk nagyban épít a fiatalabb képviselők kiutazásaik során szerzett ismeretekre, tapasztalatokra. A munkacsoportban dolgozás kultúrája, a diákdemokrácia és diáksajtó kimutatható fejlődése az Erasmus-célok beépülését jelzik. A kiutazások hozadéka, hogy az iskolaközösség iskolakert-fejlesztésbe és betétdíjas palackok gyűjtésébe kezdett. A tanártovábbképzések nyomán kimutatható a nyelvi és szaktárgyi fejlődés a kollégák és a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak körében, akik nagyobb bátorsággal vesznek részt a vendégtanulók fogadásának és a nemzetközi élet koordinálásának folyamatában.

Az Erasmus-pályázatok értékelési szempontjai és a kiválasztás folyamata ebben a dokumentumban találhatók: 
kivalasztasi-folyamat.pdf (106 kB) 

A teljes 2026. júniusi akkreditációs beszámolónk letölthető magyar nyelven a következő linkről: 
accreditation_progress_report_report_main.pdf (200 kB)

Akkreditációs pályázati anyag: Horváth Bálint Pál ig., Szőke Máté Tibor (2022.01-02.)

Akkreditációs beszámoló: Szőke Máté Tibor (2026.07.01.)