Amatőr létünkre is meg tudjuk őket szorongatni...

Iskolánk röplabdacsapata az utóbbi években rendre jól szerepelt a különféle megmérettetésenken. A csapat centerét: Nemes Botit kérdeztem a röpivel való kapcsolatáról, az idei célokról és az utánpótlásról.

A csapat idén már lejátszotta a budapesti nyílt bajnokság 8 meccsét, ahol a TF Gyakorló Gimnázium és a Petrik Lajos Szakgimnázium kivételével mindenki ellen magabiztos győzelmet aratott. Ezzel megszerezte a második helyet, és januárban az országos elődöntőben játszhat a legjobb nyolcba kerülésért. A nyílt bajnokság lényege, hogy itt egyesületekben leigazolt profi, akár korosztályos válogatott játékosok is játszhatnak, így a csak iskolai keretek között játszó játékosainknak ez komolyabb kihívást jelent, de pár éve volt már rá példa, hogy sikerült országos döntőbe jutniuk.
Idén még hátra van a zárt bajnokság is, amiben értelemszerűen csak amatőr játékosok léphetnek pályára, itt jó esélyeink vannak komoly eredmények elérésére is, többek között erről is beszélgettem Botival.

Miért választottad a röplabdát, mikor kezdted?

Ötödik hatodik osztályos koromban már nyáron apukámmal Balatonon röpiztem, ott már tanulgattam tőle az alapérintéseket, aztán amikor a Piarba jöttem, megragadott a röplabda az itt választható sportok közül. Szerettem volna labdasportot játszani, a kosár távolabb áll tőlem,és így maradt a röpi, mert ugye ez a kettő közül lehetett választani hetedikben. A társaság is jó volt, akikkel lementünk, így ottmaradtam.

Vannak hosszútávú céljaid a röpivel? Szeretnéd folytatni egyetem alatt is? Játékvezető is vagy, azzal tervezel valamit?

Az egyetem alatt szeretnék tovább játszani, gondolkoztam rajta, hogy le is igazolok valahova, de ezt még nem tudom pontosan. A játékvezetésben is szeretném tovább fejleszteni a készségeimet és minél magasabb szintre eljutni, mert ez egyrészt jó pénzkeresési lehetőség, másrészt pedig élvezetes munka is.

Melyik volt a legemlékezetesebb meccsed? Van kedvenc ellenfeled?

A legemlékezetesebb meccsem a két évvel ezelőtti országos bajnokságon, amit ugye meg is nyertünk, a Kunhegyes elleni meccs még a csoportkörben, amikor nagyon fura pontot sikerült szereznem, erre mindig emlékezni fogok. Az egy nagyon jó meccs volt, és egy nagyon fontos győzelmünk volt, mert megerősített minket abban, hogy a topcsapatok között van a helyünk, mert egy erős csoportban egy nagyon jó csapat ellen sikerült nyernünk, és ezzel a lendülettel nyertük meg utána a bajnokságot. A kedvenc ellenfelem pedig talán a SEGYA (TF Gyakorló Gimnázium - szerk.), mert a strandröpis válogatott srác ott nagyon ügyes, és érdemes nézni, ahogy játszik.

Ha van egy meccs, ami úgy nem sikerül úgy, ahogy szeretnéd, esetleg ki is kaptok, akkor azt hogyan szoktad feldolgozni? Sokat rágódsz rajta?

Nagyon sok múlik azon, hogy mennyire érzem azt, hogy a meccsből profitáltunk. Ha a meccsen szétestünk és sokkal többet tudtunk volna mutatni, és nincs meg az az élményem, hogy megmutattuk, amit tudunk, akkor sokat rágódom rajta, és gondolkodom, hogy mik voltak a hibáim, vagy hogy lehetett volna többet adni. Viszont, ha érzem, hogy sokat beleadtunk, csak jobb volt az ellenfél, akkor elég hamar túl tudom tenni magam rajta, meg szerintem a csapat is így van ezzel.

Idén ugyen már lezajlott a nyílt bajnokság budapesti fordulója, amit második hellyel és továbbjutással zártattok. hogyan értékeled az ottani teljesítményeteket?

Nyilván mindannyian örülünk a továbbjutásnak. Az első hely volt a célunk, vagy a második hely egy vereséggel. Sajnos egyik sem jött össze, ebből lehet mit tanulni,fejben jobban össze kell szednünk magunkat. Ugye van még az országos elődöntő, itt jó lenne vagy egy nagyon jó csapatokból álló csoportba kerülni, és ott bizonyítani, hogy amatőr létünkre is meg tudjuk őket szorongatni, vagy pedig tényleg továbbjutni az országos döntőbe és ott helytállni. Azután pedig vár ránk a zárt.

Hamarosan kezdődik a zárt bajnokság, erre milyen célkitűzéseitek vannak?

Természetesen a budapestit meg akarjuk nyerni, minél kevesebb szettet veszítsünk, ez a cél, az országosra pedig az első helyért megyünk, ez nem titok, már tavaly is ezt terveztük, de sajnos csak a hatodik helyre futotta. Az azt megelőző évben ugye sikerült nyernünk.

A csapat nagy része végzős, az érettségire való készülés mennyiben fog meglátszódni a teljesítményeteken tavasszal?

Szerintem nem lesz gond vele, ugyanakkor biztos, hogy az érettségi stressz már kicsit ki fog hatni az országos bajnokságra (április 11-14-ig lesz - szerk.), remélem, hogy minél jobban ott tudunk majd lenni fejben.

Milyen az utánpótlás? Jövőre is láthatunk hasonló képességű csapatot a pályán?

Azt kell mondjam, hogy sajnos nem. Vannak nagyon tehetséges játékosok, gondolok itt például Urbán Balázsra, ha belőle több lenne, akkor egy nagyon jó csapatunk lehetne a fiatalabbaknál is, viszont sajnos a játékoshiány miatt ez nem fog megvalósulni valószínűleg jövőre semmiképpen sem, a kicsiknél viszont a 7-8-os korosztályban sokan vannak edzésen, onnan egy jó csapat előkerülhet, gondolok itt a két éve ballagott csapatból sokaknak az öccseire, náluk náluk ez plusz motivációt is jelenthet.

Végezetül mit üzennél a szurkolóknak?

Köszönjük, a szurkolást, csak így tovább!

Hát mi is ez mondjuk, hogy csak így tovább, köszönjük az interjút Nemes Botinak, a csapatnak további sok sikert kívánunk! A jövőben igyekszünk részletesebben is beszámolni az eredményeikről.

Szöveg: Göncz Bertalan
Képek: Diákolimpia, Varga Koppány